Oktatási tervek
Sárközy Erika, 2003
Oktatási – reform pilot program
TUDÁSALAPÚ KOMPLEX TÉRSÉGFEJLESZTŐ MODELLHEZ
Vezetői összefoglaló:
-
Nem csak az EU követelmények miatt kell megújulnia a felsőoktatási rendszernek Magyarországon. A kompatibilitás követelményei mellett az oktatás hatékonyságáról, versenyképessé tételéről van szó.
-
A képzési reformok, a felnőttoktatás és továbbképzés, bevezetése az alkalmazkodás alapjai. Ezért alapvető eszközei és kiindulópontjai minden fejlődésnek, fejlesztésnek
-
A javasolt kistérségi oktatási reform-modell prioritásai:
-
„ oktatásipari” fejlesztés, amely egymásra épülő oktatási folyamatokat telepít, a szükségletek és adottságok , a versenyképesség jegyében.
-
Modellezi a szükséges felsőoktatási reformot, és hatást gyakorol a képzés teljes vertikumára
-
Feltételezi vagy felgyorsítja új gazdasági struktúrák, vagy önkormányzati reform pilot programok bevezetését
-
-
A pilóta program modellezi a PPP folyamatokat is:
-
minden szinten az információs társadalom és a high tech tudásigényére épít.
-
innovációs érdekeltségeket hoz létre a térségben
-
I. Kapcsolódás Európához:
TUDÁS – EURÓPA
AZ EU FELSŐOKTATÁSI MODELL: két ciklus és lineáris rendszer!
L i f e l o n g l e a r n i n g!
Az első ciklus: a tömeges felsőfokú képzés, a modern gazdaság által igényelt nagyszámú felsőfokú végzettségű szakember képzésére, közvetlenül is alkalmazható tudással.
Második ciklus: elméletibb, igényesebb egyetemi (master’s) képzés, majd az elitképzés csúcsa, a PhD iskola.
Lineáris: egymásra épülő tudások és diplomák
Lifelong learning feltétele: szakmai képzések, továbbképzések rendszere
II. Kapcsolódás a magyar oktatási reformhoz
Kiindulópont:
-
A hazai felsőoktatásra az egyetemek és főiskolák duális rendszere a jellemző. Ebből kell két ciklusú, egymásra épülő és építkező – lineáris- struktúrát kialakítani, nem csak az EU szabványoknak, hanem és alapvetően a kor követelményeinek megfelelően.
-
Az alsó és középfokú képzések mögötti tudás nem egyenértékű ennek következményeként –is- a szakképzések és szakmai továbbképzések színvonal és eredményessége változó.
-
Magyarországon a kompatibilitás követelményei mellett az oktatás hatékonyságáról, versenyképessé tételéről van szó.
Az oktatási reformnak szükségképpen a képzés teljes vertikumára kell hatást gyakorolnia.
Kockázatok: |
igen költséges az országos bevezetés,kevés az idő, ellenállások a változással szembenintézkedések hatékonysága nehezen mérhető. |
Javaslat: kistérségi (regionális) „pilot” program, amelyben az oktatás minden szintje (teljes vertikum) érintett és minden beavatkozás mérhető.
Elitképzés-kutatás
A teljes vertikum Doktori képzés-PhD
Egyetemi képzés- Master (tanárképzés)
Főiskolai képzés ( pedagógusképzés!)
Középfokú képzés
Alsó fokú képzés 1.sz ábra
Kérdés: Hol lehet a leghatékonyabban beavatkozni a folyamatba?
III. Pilóta – program, a reform komplex és fakultatív modellje
Hipotézis:
Azt állítjuk, hogy az 1.sz. ábrán pirossal jelölt pedagógusképzés – tanárképzés – a kitörési pont , a tanárképző főiskolák és egyetemi szakok.
-
Ebből az intézménytípusból lehet a régió alsó és középfokú képzésére a legnagyobb hatást gyakorolni- az oktatási reform helyi motorjává válik a tanárképző, tanítóképző.
-
Felsőfokú intézményeink leggyengébb és a legkreatívabb láncszemei is ezek között a főiskolák között találhatók – A reform ezen a területen indokolt!
-
A magyar kultúra jellemző eleme a kreativitás és a problémamegoldó készség. Készségközpontú világunkban ezekre az adottságokra több figyelmet kell szentelnie a képzésnek- mindenekelőtt a pedagógusképzésnek.
-
a modell során megvalósított és bevezetett módszerek és intézményrendszerek a pedagógusképzésben azonnal átvehetők – a tapasztalat, a hatás országosan megsokszorozódik.
Koncepciónk azt modellezi, hogy miként hozhatja létre a magántőke és az állami összefogás – a helyi oktatásfejlesztés és az „épített” tudásbázis – az oktatási reform egyik alternatíváját.
Szükséges feltételek:
-
olyan térség, amelyben , működik pedagógusképző főiskola,
-
Olyan „ oktatásipari” fejlesztés:
amely egymásra épülő oktatási folyamatokat , intézményeket telepít,
amely innovációs érdekeltségeket hoz létre a térségben
amely minden szinten az információs társadalom és a high tech tudásigényére épít.
-
Az állami , önkormányzati és a magán szféra együttműködése – PPP.
A táblázatok értelmezéséhez:
-
A KOMPLEX PILÓTA PROGRAM táblán jól követhetőek a szinergiák. Komplexitását , a minőségi képzés, kutatás- fejlesztés és high tech együttes jelenléte adja.,
-
A modell horizontálisan és vertikálisan is egymásra épülő rendszer. A lineáris szintek mindegyikéről új szakmai, továbbképző rendszerekbe van belépés, továbblépés.
-
A Virtuális Piramis: a leginkább innovatív állami és magán egyetemek és főiskolák (incl. hazai és külföldi intézmények ) egy-egy karát, kurzusát, képzését.. telepíti le. Ezzel az egymásra épülő intézmények és tudások rendszerét szimulálja. Működése elemezhető és mérhető tapasztalatokat nyújt a felsőoktatás reformjához
-
A virtuális jelző utalás az új lehetőségként alakítható folyamatokra!
-
A modell legfőbb újdonsága és a PILÓTA program lényege : a Virtuális Tudásközpont , ILL. Inkubátorház, , a life long learning intézményesítési lehetősége. Itt folyik szakmai és szakirányú képzések, továbbképzések rendszerének kiépítése, a társadalom és a piac aktuális igényei alapján. Itt folyik a naprakész, a kistérség igényeire szabott oktatáskutatás és fejlesztés. (oktatási innováció! )
-
A csúcsára fordított piramis a térség oktatási adottsága. Ez a kiindulópont. A helyi pedagógusképző főiskola valamint az alsó és középfokú iskolák személyi, intézményi és tárgyi felkészítésével teremtődik meg a reform alapja.
-
A komplex és a fakultatív modell fókuszában is egyaránt a korszerű tudás, tudásátadás és a tehetséggondozás áll:
sokoldalúan finanszírozható
EU csatlakozásban kiemelt szerepet játszik,
A településeket és a lakosságot valóságosan is bekapcsolja, érdekeltté teszi a térség fejlesztésében
-
Az oktatási kísérletek eredményei mérhetők, módszerei terjeszthetők.
Leave a comment